Mit keresnek a férgek a gépeinkben?

A TPM egyik alappillére a karbantartási megelőzés és berendezésfejlesztés, aminek alaptézise, hogy a berendezések kialakítása karbantartás, üzemeltetés, hozzáférhetőség szempontjából – jó esetben már tervezéskor – a megrendelői elvárásoknak megfelelően történik a berendezésgyártójánál. Ez akkor lehetséges, ha figyelembe veszik az akár többéves tapasztalati megfigyeléseket, javaslatokat a felhasználó oldaláról. Sajnálatos módon ezek jellemzően nem, vagy csak kismértékben valósulnak meg, illetve a folyamatosfejlesztések eredményeként a közvetlen manuális kezelhetőség kiszorítása miatt egy-egy opció használata akár nehezebbé is válhat a korábbi megoldáshoz képest.

Jó példa erre az, amikor a nyomógépen az ív-visszatörését elvégző vákumlevegőt korábban az ívkirakással szemben állva, a kirakó oldalpaneljéről manuálisan lehetett vezérelni egy fokozatmentes állítókerékkel, és ezzel egy időben vizuálisan ellenőrizni a megfelelőséget. Így az optimális beállítás és finomítás ergonomikusan és rövid ideig tartott. Ez az opció egy újgenerációs gépen már a kirakónak háttal, a fő érintőképernyős kijelzőn keresztül vezérelhető. Így az optimális beállítást a korábbi eljáráshoz képest sokkal hosszabb ideig tartó pontatlanabb, többkörös, ismétlődő mozdulatokkal érhetik el, miközben a kirakó többi opciója a kirakóval szemben elhelyezett érintőképernyőről vezérelhető. Ez tipikusan az a helyzet, amikor tervezési és tesztelési fázisban kimarad a végfelhasználói szempontok elemzése és figyelembevétele, emiatt az adott gépen a módosítás már szinte lehetetlen, esetleg a következő generációban lesz elérhető.

Sok esetben használt gépeket vesznek a vállalatok, vagy ha mégis újat, akkor sincs lehetőség eltérni a gépgyártók standard megoldásaitól. Ennek okán a korábban említett kezelési megoldáshoz hasonló esetekkel találkozhatunk, vagyis azt tapasztaljuk, hogy az üzemeltetési és karbantartási folyamatokban van fejlesztési lehetőség.
Ezeket a gépmegállásokat nem okozó, de a termelést, karbantartást akadályozó tényezőket a TPM „férgeknek” nevezi, és jellemzően 12 kategóriába sorolja:

• nehezen tisztítható – ezért az emberek elhanyagolják;
• nehezen látható – szintmérők, mérőórák a berendezés alján vagy nem átlátszó burkolat mögött;
• nehezen hozzáférhető – pl. egy vészleállító gomb a kezelőtől távol;
• nehezen kenhető – a környezet szennyezett vagy a kenőfej;
• nehezen látható, nehezen kezelhető – pl. ergonómiailag nem megfelelően kialakított munkakörnyezet (lásd a lenti képet), idegennyelvű feliratok, nehezen értelmezhető sematikus ábrák;
• nehezen javítható – a hibás alkatrész cseréjéhez viszonylag sok burkolatot, egyéb egységet is el kell távolítani;
• szennyezőforrás – a szennyezőforráshoz nincs kialakított védőpanel, tálca;
• használaton kívüli – pl. egy nem használt vízszivattyú;
• nem biztonságos – pl. egy nyitható burkolat, melynek nincs reteszelése nyitott pozícióban vagy egy szemmagasságban kiálló alkatrész;
• feladatok, amelyeket nem szoktak elvégezni;
• minőségi hibát okozó – funkcióját nem látja el teljes körűen;
• kis hibák – működő egység hibával pl. levegővesztés, kisebb holtjáték, rezonancia. 

Első alkalommal a gép ilyen szempontú vizsgálata egy ún. kezdeti tisztítással, a fő egységeinek definiálásával és azok kisebb részre bontásával (berendezéselem-lista elkészítése) kezdődik. Ennek során a kezelők és karbantartók bevonásával a „féregtípusok” valamelyikébe sorolunk gépegységeket, folyamatot, alkatrészeket. A „féreglista” segítségével a definiált problémák egy része szinte azonnal, minimális költségráfordítással orvosolhatók, a fennmaradók pedig tervezetten, kisebb projektek keretén belül javíthatók, vagy akár megszüntethetők. Ezt az eljárást időszakonként megismételve eljuthatunk arra az állapotra a termelő gépeinken, amilyet idealizáltunk a gép vásárlásakor. 

A lista összeállításához alapvető szükség van azokra a gépkezelőkre és karbantartókra, akik megfelelő információkkal rendelkeznek a felmérendő gépegységekkel kapcsolatban, hogy a lehető legtöbb olyan problémát, akadályozó tényezőt felszínre hozzuk, amelyek gátolják a hatékony karbantartási, üzemeltetési elvárásainkat. A berendezésfejlesztést érdemes csapatban végezni, így maximálisan kiaknázhatjuk a tapasztalt és innovatív kollégáinkban rejlő lehetőségeket és közösen találhatjuk meg a megoldásokat.

Horváth Szabolcs, Bombicz György
Nyomda-Technika Kft.