Nem tudnak, mint ahogyan kedvenc háziállataink sem, ezért meg kell tanulnunk érzékelni, értelmezni a jeleket, viselkedést, állapotot, felismerni a problémákat.
Kedvenceink esetében, amennyiben felelős a gazdi, probléma esetén a leginkább hozzáértő kezekbe adja, elviszi állatorvoshoz. Ott a tünetek alapján célzott vizsgálati módszerek elvégzésével diagnózist állítanak fel és ennek megfelelő kezelést írnak elő, remélve, hogy a probléma nem visszafordíthatatlan.
Termelőberendezéseink, gépeink, melyek a kedvenc státuszon túl alapvetően egy vállalkozás működését, ezáltal emberek megélhetését biztosítják, az esetek nagy részében sajnos sokkal kevesebb törődést, odafigyelést, kezelést kapnak a gazdáiktól.
A jellemző elhangzó mondatok arra a kérdésre, hogy milyen folyamatok, eljárások mentén végeznek az adott berendezésen karbantartást, tisztítást, állagmegóvást, vagy akár megelőző diagnosztikai ellenőrzéseket, az alábbiak:
- nincs rá idő, a gépnek termelni kell,
- a gépkezelők végzik, de nincs hozzá eljárásrend, folyamatleírás,
- néha meg szoktuk zsírozni,
- igen, végeznek a gépkezelők vagy karbantartók, de nem dokumentálják, nem követik nyomon.
Ezek és a hasonló kijelentések egyértelművé teszik, hogy egyáltalán nem, vagy csak minimális hangsúlyt fektetünk arra, hogy a működésünk alappillérjeit adó berendezéseinkkel úgy bánjunk, hogy stabil, kiszámítható, hosszú távon jól teljesítő egységek legyenek.
A gépeket kezelő kollégának nem csak munkavédelmi, biztonságtechnikai, kommunikációs, minőségbiztosítási, termelékenységi, vevői tolerancia oktatáson kellene részt venniük, hanem olyanon is, ahol arra készítik fel őket, hogy milyen szempontok mentén szükséges az általuk kezelt berendezés aktuális állapotát felmérni, a jelentkező hibatüneteket azonosítani.
Tudatosítani kell, hogy ő az első ember, ő a gazda, aki ha nem fordít kellő figyelmet a „szeretett”, „kedvenc” gépére, akkor hamarosan hosszabb állásidőt okozó problémák, akár visszafordíthatatlan hibák jelentkeznek, amelyek javítása magas költségeket jelent a cégnek.
Ő az, akinek feladata a felismert rendellenesség elhárításáért elsőként tennie, mely az azonnali, általa elvégzett kisebb javítástól egészen a hibajelzés, dokumentálás, javítási átvételig terjedhet, azaz, megfelelő információt vezet fel a „kórlapra”.
Természetesen nem egyedüli felelős a gépkezelő. Ha nem kapja meg a megfelelő támogatást oktatás, eszköz, munkautasítás, ráfordított idő, visszakövethetőség, fejlesztés formájában, akkor egyértelmű, hogy szervezeti szervezetlenséggel kezeljük félre az aktuális eseteket. Könnyen belátható, hogy az ilyen működés rendszerint nyolc napon belül, vagy akár azon túl „gyógyuló”, esetenként maradandó károsodást okozhat berendezéseinknek, de legrosszabb esetben végzetes kimenetelű is lehet.
Mint ahogy az embereknél vagy állatoknál, úgy gépeinknél is nagyon sok lehetőség van megelőzésre, kezelésre, gyógyításra:
- rezgésdiagnosztika, hőkamerás vizsgálat, szivárgásvizsgálat, olajminőség-analízis és egyéb gyártói javaslat vagy kockázatértékelés alapján elvégzett ellenőrzések,
- gépkezelői autonóm karbantartási feladatok végrehajtása megfelelően kialakított karbantartási mix szerint,
- belső karbantartói, vagy megbízott külsős által teljesített javítások, alkatrészcserék, állapotfelmérések,
- természetesen mindent dokumentálva, nyomon követhetően.
Hosszú távon megbízható, hibamentes, hatékony berendezés ráfordítás nélkül nem létezik, a kérdés már csak az, milyen módon szeretnénk biztosítani az állagmegóvást, vagy egyáltalán akarjuk-e. Akarjuk-e, hogy a gépeink, házi kedvenceink életútja lehetőleg a problémákat megelőzve – vagy az előjelek megjelenése esetén hatékony, gyors, költségkímélő módon orvosolva – teljen.
A fentieket végiggondolva, a válasz remélhetőleg IGEN!
Megbízható partner a kiszámítható jövőért!
Bombicz György
Nyomda-Technika Kft.
