Karbantartásnak minősül a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.
Karbantartásnak minősül a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Eddig a megfogalmazás talán mindenki számára világos, elfogadott, de abban a pillanatban, amint a definíciót le kell fordítani valós fizikai feladattá, az alábbi problémába, legfőképpen kérdésekbe ütközhetünk:
Ki fogja elvégezni?
Mikor?
Van alkatrész és segédanyag
Karbantartói vagy gépkezelői feladat?
Szakszerviz szükséges hozzá?
… és így tovább
Sajnálatos módon a karbantartást még mindig nagyon sok esetben egy szükséges rosszként és nem egy stratégiai jelentőségű üzleti részfolyamatként definiálják, ahol minden résztvevőnek kulcsszerepe van abban, hogy a gépek hatékonyan, alacsony műszaki hibarátával termeljenek. Kezdve a gépkezelők bevonásával a megelőző karbantartási feladatok elvégzésével, a karbantartó csapat fejlesztése, oktatása gépspecifikus tréningekkel, rezgésdiagnosztikai felmérés alapján előre tervezhető javításokkal, kockázatbecslésen és hiba-analízisen alapuló alkatrészraktározással.
Sokféle lehetőség kínálkozik ennek a feladatnak a megfelelő, hatékony működtetésére, ahol az első és legfontosabb láncszem a gép kezelője. Nemcsak kiváló szakmai tudással kell rendelkeznie, hanem gazdájának kell lennie minden gépnek, amin dolgozik, ismernie, óvnia kell.
Következő lépésként szükséges az adott gép teljes dokumentációja, mely tartalmazza a gyártó által előírt karbantartási feladatokat. Ha a dokumentáció és a gépkezelő adott, akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk a folyamat felépítéséhez. Ez azonban még messze nem elegendő, hiszen nem biztos, hogy a kezelő tudja, hogyan kell helyesen elvégezni a még egyszerűnek tűnő feladatot is (pl. egy kenés, zsírzás megfelelő anyaggal történik-e). Tehát valamilyen módon ezt rendszerbe kell emelni, idő- vagy futásalapú csoportosításokba rendezni a feladatokat és időtervet készíteni. Biztosítani kell az elvégzéshez mind az időt, mind a segédanyagokat és a harmadik láncszemet, a karbantartót, aki megfelelő tudással rendelkezik a műveletek elvégzéséhez és legfőbb feladata a tervszerű, megelőző karbantartás. Ehhez a gépkezelő támogatása is igénybe vehető, de fontos kihangsúlyozni, hogy ennek a két szereplőnek alapvetően más a feladatköre. Hiú ábránd, hogy kiváló tudású karbantartói állomány és minőségi szervezés vagy kiszervezett karbantartás nélkül elvárható, hogy minden gépkezelő képes legyen megfelelő szinten elvégezni a feladatokat. Ez a gépek egészségügyi rendszere, ahol a gépkezelő a gazda, aki jó esetben törődik a gépével, megpróbál figyelni rá, idővel megtanulja az apró betegségeket ellátni. Azonban úgy, mint ahogy az embereknél is, szükség van egy átfogóbb, mélyebb, más tudást igénylő szakemberre, ő pedig az orvos, jelen esetben a karbantartó és az őt támogató rendszerfolyamat.
Ha megnézzük, hogy hányféle orvos létezik az emberi test különböző területeire specializálódva, könnyen megérthetjük, hogy ez gépszinten sem lehet másként. A technológiai fejlődés sokszor itt is specializálódott szakértelmet kíván: rezgésdiagnosztika, hőtérképes vizsgálat, mérőműszeres diagnosztika, gépspecifikus gyári beállítási eljárás, kenőanyag-ismeret és még hosszan lehetne sorolni.
Az állagmegóvás, maximális rendelkezésreállás, hatékony működés átgondolt stratégia nélkül sérül. Hosszú távon nagyobb költségveszteséget eredményez, mint egy jól felépített, optimális időben, megfelelő tudással elvégzett rendszeres karbantartás által igényelt, viszont tervezhető kiadás. ERCM alapú karbantartási rendszerben költséghatékonyan, a gépek igénybevétele alapján tudjuk ütemezni a feladatokat, ezáltal a ráfordított költségek valós igényeket tükröznek, elkerülhetőek a túlkarbantartások. Az adott gép akár rendszertelen üzemeltetéséhez is könnyen hozzá igazíthatóak a karbantartási és egyéb diagnosztikai feladatok. A gépek rendelkezésre állása stabillá válik, magasabb szintre emelkedik, lecsökken a váratlan hibákból adódó nem tervezett állásidő, illetve ha a szükséges alkatrészeket készletezzük, a javításra fordított idő is drasztikusan csökkenthető.
Érdemes végiggondolni mindannyiunknak, hogy miként tekintünk a gépeinkre, mennyire tartjuk üzletünk stratégiai fontosságú részfolyamatának karbantartásukat és mit nyerhetünk vele, ha megtanuljuk mindennapi feladatként értelmezni.
Horváth Szabolcs
ICG Stádium Kft. – Nyomda-Technika Kft.
